Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Fenntarthatóság vagy Fenntarthatatlanság – 2. rész: Bolygónk Erőforrásai

https://img.youtube.com/vi/Qrilv7-CPtg/hqdefault.jpg

A második részben arra keressük a választ, hogyan vezet a fosszilis energiahordozók kimerülése, a népességnövekedés és a gazdasági növekedéskényszer a globális válságokhoz. Megvizsgáljuk az energiahatékonyság csökkenését, a megújuló energia korlátait és a vállalkozások kihívásait egy fenntarthatatlan világban.

Fenntarthatóság vagy Fenntarthatatlanság – 1. rész: Bolygónk Éghajlata

Fenntarthatóság vagy Fenntarthatatlanság – 1. rész: Bolygónk Éghajlata

Az édesvízhiány, a klímaváltozás, a növekvő népesség és az egymásra rakódó globális válságok sürgető kérdéseket vetnek fel. A sorozat első része ezek összefüggéseit tárja fel, és bemutatja, hogyan válhat a fenntarthatóság létkérdéssé. Adatok, válaszok, kérdések – a jövőnk tét.

A globális ipari civilizáció a hanyatlás útján jár

A globális ipari civilizáció a hanyatlás útján jár

Pálinkás Szüts Róbert vendége ezúttal Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutató volt, akivel arról beszélgettek, hogyan látja egy kutató a civilizációnk jövőjét, milyen jelei vannak már most is a globális rendszerek megrendülésének, és mit jelent mindez az egyének, közösségek számára. A beszélgetés során szó esett a felkészülésről, a tudatosság szerepéről és a magyar társadalom reakcióiról is.

Összeomlás: elkerülni nem lehet, felkészülni talán

Összeomlás: elkerülni nem lehet, felkészülni talán

Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutatóval beszélgettünk tudatosságról, világ végéről, a civilizációs hanyatlás lehetőségeiről és az erre adott emberi válaszokról. Szóba került az alkalmazkodás belső és közösségi dimenziója, valamint az is, hogy miként reagál a magyar tudományos és társadalmi közeg az összeomlás-kutatás egyre sürgetőbb , sőt életbevágó kérdéseire.

Klímaválság pszichológus szemmel

Jaskó Mónika pszichológus, a Cassandra program önkéntese, az Ifjúsági Alkalmazkodási Program koordinátora. „A természet pusztulása és az elveszített jövőkép valós veszteségek, az ezek miatt érzett gyász valódi, jogos, és kezelhető. Azok, akik ezen a folyamaton átmennek, nemcsak reziliensebbé válnak, hanem a későbbiekben támaszt tudnak nyújtani környezetüknek is, amikor a változásokat már nem lehet tovább tagadni.” […]

A cowboy techmilliomosok nem védenek meg minket az összeomlástól

A mélyalkalmazkodás nem a világ megmentését ígéri, hanem válaszokat keres az elfogadásra, a közösségek újjáépítésére és az elkerülhetetlen változásokra való felkészülésre. A mozgalom magyarországi konferenciáján jártunk. Egyre többen döbbennek rá, hogy az ökológiai katasztrófa már rég nem a jövő, hanem a jelen. Ilyenkor jönnek a szokásos válaszok – szelektív hulladékgyűjtés, húsmentes hétfő, napelem a tetőre –, […]

„Nem azt akarom, hogy megállítsátok az éghajlat­változást”

Mintha egy égi hatalom küldött volna megerősítést a világnak az április végén Budapesten megrendezett World Adaptation Forum szellemében, amikor fél napra megszűnt az áramszolgáltatás az egész Ibériai-félszigeten. Hogyan kerül egy mondatba ez a két esemény? Elmagyarázzuk. A félnapos összeomlás rávilágított, hogy az életünk minden szegmensében végletesen kiszolgáltatottak vagyunk az elektromos energiának. A blackout következményei között – a közlekedés és […]

Zöld átmenet? Ez nem zöld és nem átmenet

A megújulók nem kiváltják, hanem kiegészítik a fosszilis tüzelőanyagokat, ezért valószínűtlen, hogy a következő 10-20 évben végbemegy az energiaátmenet. Az elmúlt évek narratíváját az energiaszektorban dominálták az energiaátmenet és a zöld átmenet jelenségei. Szemléletes és sokat használt ábra, amelyiken az egyes energiahordozók részarányát ábrázolják az idő függvényében a teljes primer energiafelhasználásban. Ilyen jellegű megközelítéssel az […]

Mikroműanyag található az óceánok legmélyén

Az óceánokban kétezer méteres mélységben lebegő szerves törmelék öt százalékát már a mikroműanyagok adják, aminek messzemenő következményei lehetnek a szénkörforgásra és arra, hogy az óceánok mennyi szén-dioxidot képesek elnyelni a légkörből – állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Shiye Zhao, a jokoszukai Japán Tengeri, Földtudományi és Technológiai Kutatóintézet (JAMSTEC) mikroműanyag szennyezéssel foglalkozó szakembere és kollégái az elsők között összegezték, […]