Fenntarthatóság vagy Fenntarthatatlanság – 1. rész: Bolygónk Éghajlata
Az édesvízhiány, a klímaváltozás, a növekvő népesség és az egymásra rakódó globális válságok sürgető kérdéseket vetnek fel. A sorozat első része ezek összefüggéseit tárja fel,
Az édesvízhiány, a klímaváltozás, a növekvő népesség és az egymásra rakódó globális válságok sürgető kérdéseket vetnek fel. A sorozat első része ezek összefüggéseit tárja fel,
Pálinkás Szüts Róbert vendége ezúttal Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutató volt, akivel arról beszélgettek, hogyan látja egy kutató a civilizációnk jövőjét, milyen jelei vannak már most is
Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutatóval beszélgettünk tudatosságról, világ végéről, a civilizációs hanyatlás lehetőségeiről és az erre adott emberi válaszokról. Szóba került az alkalmazkodás belső és közösségi dimenziója,
A mélyalkalmazkodás nem a világ megmentését ígéri, hanem válaszokat keres az elfogadásra, a közösségek újjáépítésére és az elkerülhetetlen változásokra való felkészülésre. A mozgalom magyarországi konferenciáján jártunk.
A polikrízis korában az emberiség számtalan fenyegetettségnek van kitéve, mégis a legnagyobb veszélyt a butaság és a tudatlanság jelenti – hangzott el a Cassandra Program
Az emberi civilizáció fejlődése rendkívüli mértékben felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Ennek a folyamatnak a számtalan pozitív hozadéka mellett egyre több negatív hatása jelentkezett és napjainkra
Nem disztópia, nem nihilista világvége-konteó, hanem számokra, tényekre, a folyamatban lévő és már bekövetkezett környezeti válságokra, adatelemzésére alapozott, tudományos látlelet. A mai életünk és életformánk fenntarthatatlan
A civilizáció dilemmája: ha folytatjuk, akkor végünk, ha nem, akkor is. Van még kiút? Az írásaimat régóta olvasók és azok számára, akik követik Erik Michaels
Lesz-e világvége, és ha igen, mikor? Csak az emberi civilizációnak lőttek, vagy a Földnek is annyi? Ki élheti túl, és hogyan? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint